Munkabalesetek jegyzőkönyvezése, ügyintézése
Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.
A munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása.
A sérült, illetve a balesetet észlelő személy köteles a balesetet, sérülést, rosszullétet haladéktalanul jelenteni a munkát közvetlenül irányító személynek.
A szervezeti egység vezetőjének minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítani, hogy munkabalesetnek tekinti-e.
Amennyiben nem tekinti annak, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről értesítenie kell a sérültet.
Ha a sérültnek kifogásai vannak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatosan, panaszával az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) illetékes felügyelőségéhez fordulhat.
A bejelentéssel, kivizsgálással és nyilvántartással kapcsolatos részletes előírásokat a munkabalesetek tekintetében az Mvt. és munkaügyi miniszteri rendelet, a foglalkozási megbetegedések tekintetében a népjóléti miniszter által kiadott rendelet határozza meg.
A munkabaleseteket be kell vezetni a szervezeti egységek baleseti nyilvántartásába (régebbi nevén baleseti napló). A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartást vezető szervezeténél összesítve és minden területileg elkülönült szervezeti egységnél külön-külön kell vezetni.
Mi a teendő munkabaleset esetén?
- intézkedni kell a sérült(-ek) egészségügyi, orvosi ellátásáról;
- értesíteni kell a munkahelyi vezetőt;
- a kivizsgálás érdekében, gondoskodni kell a baleset helyszínének biztosításáról, változatlan állapotú megőrzéséről.
A munkáltatónak a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során az alábbi adatokat kell rögzítenie: - a sérült (megbetegedett) személyes adatait (név, születési hely és
időpont, anyja neve, TAJ-száma, lakcíme);
- a sérült munkakörét;
- a sérülés időpontját;
- a baleset, sérülés helyszínét, jellegét;
- a sérült ellátására tett intézkedést;
- annak a tényét, hogy a sérült folytatta-e a munkát.
A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket a „Munkabaleseti jegyzőkönyv"-ben kell rögzíteni. Ha a sérült állapota, vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás időpontjáig nem lehet lefolytatni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. Több sérült esetén a jegyzőkönyvet minden sérültről külön-külön kell kiállítani.
A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet:
- a sérültnek, halála esetén közvetlen hozzátartozójának;
- a halált, illetve a 3 napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a megyei (fővárosi) Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség, illetve a Magyar Bányászati Hivatal (MBH) baleset helyszíne szerint illetékes területi szervének;
- külföldi kiküldetés, külszolgálat esetén a magyarországi székhelyű munkáltató magyar munkavállalójának;
- a társadalombiztosítási kifizető helynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak.
Az a munkáltató köteles a munkabaleset kivizsgálására, bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó előírásokat teljesíteni, amely a sérültet szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatja.
A munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési útmutatóját az 1993. évi XCIII törvény a munkavédelemről és annak végrehajtására kiadott 5/1993. (XII.26.) NM rendelet tartalmazza.Munkabalesetekkel összefüggő iratok:Üzemi-balesetÜzemi-baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.
A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.Üzemi-balesetekkel összefüggő iratok:
Foglakozási megbetegedésFoglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett.
Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, üzemi baleseten a foglalkozási betegséget, üzemi baleseti sérültön, a foglalkozási betegségben megbetegedettet is érteni kell.
A műtét során elszenvedett egészségkárosodás nem tekinthető üzemi balesetnek (1997. évi LXXXIII. törvény 52. §).
Nem üzemi baleset az a baleset, amely
a) kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy
b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy
c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.
Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.
Foglakozási megbetegedéssel összefüggő iratok:Tanulói baleset
A tanuló- és gyermekbalesetek jelentésének módját a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. sz. melléklete (a továbbiakban: R.) határozza meg. Előírja többek között, hogy a 3 napon túl gyógyuló tanuló- és gyermekbalesetről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet határidőre továbbítani kell, és el kell juttatni a tanulónak (szülőnek).
A R. szerint a nevelési-oktatási intézménynek minden tanuló- és gyermekbalesetet nyilván kell tartania.
Ha a baleset a tanulót a szakképesítése megszerzéséhez szükséges gyakorlati képzés során nem a nevelési, oktatási intézményben éri, munkáltatón az őt foglalkoztatót kell érteni. Ettől az intézmény és a foglalkoztató eltérhet.
A foglalkoztató munkáltató minden munkabaleset esetén köteles erről a nevelési, oktatási intézményt értesíteni és annak kivizsgálásában a részvételét biztosítani.
A baleset kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és a közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a további munkabalesetek megelőzésére.
Tanulói balesetekkel összefüggő iratok:
Alapvetően valamennyi baleset esetében azonos módon kell eljárni, mint a munkabaleset esetében!
További munkavédelmi pontok:
1 Munkavédelmi szabályzat elkészítése 2 Egyéni védőeszköz juttatás rendje 3 Kockázatértékelés 4 Munkabalesetek jegyzőkönyvezése, ügyintézése 5 Munkavédelmi szempontú eljárások